Az ómagyar politika legfontosabb szembenállása az Á.u. 40-es választásokig.
Az albertisták[]
Az albertisták az Albert István elnök köré szervezödö csoportot jelölte, néha szokás öket nemzetieknek is nevezni a fö politikai erejükröl Nemzeti Pártról, bár ez elég ritka. Az albertizmus nem koherens ideológia, de föbb jellemzöi a következöek
- Hierarchikus társadalomszervezés, élén az erös mandátummal bíró vezetövel (Albert maga volt Elnök, miniszterelnök és honvédelmi miniszter is, ám végig megkerülhetetlen vezetö volt)
- Erös katonaság és azt ellátni képes centralizált ipar
- Emancipációs folyamat: az anti polgárok a folyamat elején nem jogképes személyek, ám ahogy bizonyítkák érettségüket egyre több jogot (emancipációs szint) szereznek a saját életük irányítására
- Feudális jellegü privilégiumok, ezek lehetnek területi jellegüek, de vonatkozhat különféle kereskedelmi és iparengedélyekre (monopóliumjog)
- A gazdaság erös állami kontrollja (pl. állami átvevöhely)
- A stratégiai nyersanyagok fogyasztásának korlátozása, egyfajta permanens hiánygazdaság fenntartása
Az egalisták[]
Amennyiben az albertizmus nem koherens ideológia úgy fö ellenfeleik még kevésbé azok. Az egalisták több heterogén csoportosulás összeolvadásával keletkeztek, akik erös, egységes ellenzékként próbáltak alternatívát nyújtani a Nemzeti Párttal szemben. Az egyetlen közös pont a különféle privilégiumok elleni harc volt, ez azonban több szinten folyhatott.
- az ómagyar polgárok szabadsága és egyenlösége: az albertizmus sok feudális és/vagy szindikalista jellegzetességei és a nagyfokú állami jelenlét elleni küzdelem. A társadalmi mobilitás elösegítése és albertista "urambátyám" világnak a támadása
- az antik és Átkerültek egyenlösége: az egalista program szerint az emancipációs program az antik elnyomásának az eszköze, melyet haladéktalanul modernebb, az antikat felnött polgárnak nézö programmal kell felváltani
Az Á.u. 40-es választások[]
Az Á.u. 40-es választásokon az elörejelzések az Egalista Párt gyözelmét mutatták. Ebben a helyzetben az Ómagyar Honvédség egységei egy nagyszabású akciót indítottak a "druida terroristák és szövetségeseik" ellen, melynek során több vezetö egalista politikust letartótattak. A választások is ebben a légkörben zajlottak le, és a Nemzeti Párt gyözelmével végzödtek, ám a kormánytöbbséghez külsö támogatókra volt szükségük. Az egalisták "jobbszárnyának" több képviselöje átállt a Nemzeti Párt táborába, cserébe bizonyos programelemeik megvalósításáért. Ezek leginkább a gazdasági korlátozások megszüntetésért és az életszínvonal általános emelkedését célozták.